ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Készült: 2024.09.02. Nagyréde
Az Aurelios Magánszemészet, mint adatkezelő az egészségügyi intézményben a magánszemélyek személyes és egészségügyi adatainak jogszerű és biztonságos kezelésének és megfelelő védelmének érdekében, az alábbi szabályzatot hozza:
Általános rendelkezések
Az Adatkezelő adatai
OphtoMed Hungary Kft.
3000 Hatvan, Kandó Kálmán út 25/A.
Scharioth Ágnes ügyvezető
Az adatkezelés célja
Az OphtoMed Hungary Kft., mint adatkezelő (a továbbiakban: Adatkezelő) adatkezelésének és a jelen szabályzatnak a célja,hogy a magánszemélyek személyes és egészségügyi adatainak kezelése során biztosítsa az érintettek jogai védelmének tiszteletben tartása, ugyanakkor egyúttal a jogszabályi előírások maradéktalan betartását is.
Az Adatkezelő az adatkezelés jogszerűségének biztosítása érdekében az adatkezelés összes körülményéhez, így különösen céljához, valamint az érintettek alapvető jogainak érvényesülését az adatkezelés által fenyegető kockázatokhoz igazodó műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, ideértve indokolt esetben az álnevesítés alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén megfelelően módosítja.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésének célja elsősorban:
az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése,
a paciens egészségi állapotának nyomon követése,
a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele
a betegjogok érvényesítése,
statisztikai vizsgálat,
az egészségügyi adatot kezelő szerv, vagy személy hatósági, vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai, vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el,
az egészségügyi ellátottak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgálása, illetve nyújtása érdekében,
az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése,
az itt meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes, vagy meghatalmazott képviselője – megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett – hozzájárulásával egészségügyi adatot kezelni teljes körűen, vagy egyes adatkezelési tevékenységre kiterjedően.
Az adatkezelés hatálya
Jelen Szabályzat az Adatkezelővel minden munkaviszonyban, vagy polgári jogi megbízási jogviszonyban álló dolgozóra, munkavállalóra, munkavégzőre, vagy más polgári jogviszonyban álló szerződéses partnerre kiterjed, akik az Adatkezelő Aurelios Magánszemészet, 3214 Nagyréde, Gyöngyösi út 1. szám alatt dolgoznak, vagy az intézményben keletkezett egészségügyi adatokkal foglalkoznak.
Az adatkezelés jogalapja
Az adatkezelést előíró és szabályozó legfontosabb jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről es az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – a továbbiakban az általános elterjedt angol nyelvű rövidítéssel:GDPR.
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény,
azegészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
62/1997.(XII. 21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről
a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
217/1997. (XII.1.) korm.rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
43/1999. (III.3) korm.rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól.
Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok
A GDPR rendelkezései szerint az egészségügyi adatok különleges adatoknak minősülnek, így az általános személyi adatokhoz képest nagyobb védelmet élveznek.
Különleges adatokat – így egészségügyi adatokat- kizárólag abban az esetben lehet kezelni, ha az adatkezelés megelőző egészségügyi, vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi, vagy szociális ellátás, vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi, vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges uniós, vagy tagállami jog alapján, vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében.
Az egészségügyi adatokat abban az esetben lehet az előző pontban említett célokból kezelni, ha ezen adatok kezelése olyan szakember által, vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki uniós, vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll, illetve olyan más személy által, aki szintén uniós, vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll.
Az adatkezelés jogalapja
Az Adatkezelő adatkezelésének jogalapja az előző pontokban megjelölt jogszabályokban az Adatkezelőre vonatkozó, és részére kötelezően előírt jogi kötelezettségek teljesítése, a megelőző egészségügyi, vagy munkahelyi egészségügyi célokból, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi, vagy szociális ellátás, vagy kezelés nyújtása érdekében.
Alapvető fogalmak
Személyes adat: azonosított, vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen, vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, pl. név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító, vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára vonatkozó egy, vagy több tényező alapján azonosítható.
Személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos, vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel.
Egészségügyi adat: Egy természetes személy testi, vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adat is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.
Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi, vagy jövőbeli testi, vagy pszichikai egészségi állapotáról. Idetartoznak az alábbiak: a természetes személyre vonatkozó olyan személyes adatok, amelyeket az egyénnek egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel, vagy ilyen szolgáltatások nyújtása során gyűjtöttek, a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzárendelt szám, jel, vagy adat, valamely testrész, vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből, vagy vizsgálatából származó információk, és bármilyen, pl. az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével, vagy fiziológiai, vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet pl. orvos, vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz, vagy in vitro diagnosztikai teszt.
Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos dönti el, hogy a szakma szabályainak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges adatkezelés céljából.
Adatkezelés: az alkalmazott eljárásról függetlenül az adaton végzett bármely művelet, vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása, vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang-, vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj-, vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Adatkezelő: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely – törvényben, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – önállóan, vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
Adatfeldolgozó: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely – törvényben, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel – az adatkezelő megbízásából, vagy rendelkezése alapján személyes adatokat kezel.
Adatfeldolgozóként kizárólag olyan személy, vagy szervezet járhat el, aki, vagy amely megfelelő garanciát nyújt az adatkezelés jogszerűségének és az érintettek jogai védelmének biztosítására alkalmas műszaki és szervezési intézkedések végrehajtására. Ezen garanciákat az adatkezelés megkezdését megelőzően az adatfeldolgozó igazolja az adatkezelő számára.
Adatvédelmi incidens: az adatbiztonság olyan sérelme, amely a továbbított, tárolt, vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen, vagy jogellenes megsemmisülését, elvesztését, módosulását, jogosulatlan továbbítását, vagy nyilvánosságra hozatalát, vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
Felügyeleti hatóság: adatvédelmi szempontból az Adatkezelő felügyeleti hatósága a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Alapelvek
Az adatkezelés alapelvei:
A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve:
A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.
A személyes adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie. A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogyan tekintenek be, vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes adatokat milyen mértékben kezelik, vagy fogják kezelni.
Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint, hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez az elv vonatkozik különösen a érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatásra, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról. A természetes személyt a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat.
A személyes adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt világos módon megfogalmazottaknak, jogszerűeknek, továbbá már a személyes adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük. A személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel ésszerű módon nem lehetséges elérni. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési, vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg. A pontatlan személyes adatok helyesbítése, vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg kell tenni. A személyes adatokat olyan módon kell tenni. A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.
A célhoz kötöttség elve:
Személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon. Nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból, vagy statisztikai célból történő további adatkezelés.
Tudományos kutatás céljából az ügyvezető igazgató engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat. Tudományos kutatás céljából az ügyvezető igazgató engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra – jogszabályban meghatározott kivétellel – személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetőek.
Az adattakarékosság elve:
A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk.
A meghatározott adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
A pontosság elve:
A személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék, vagy helyesbítsék.
A korlátozott tárolhatóság elve:
A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatás célból, vagy statisztikai célból kerül majd sor, a GDPR rendeletben az érintettek jogainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel.
Az integritás és bizalmas jelleg elve:
A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai, vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan, vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével, vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.
Az elszámolhatóság elve:
Az adatkezelő felelős a megjelölt alapelveknek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.
Egyéb alapvető elvek:
A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog: mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen, ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes adatok automatizált kezelése milyen logikai alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy mindenről tájékoztatást kapjon.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen, vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, valamint azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelő és az annak megbízásából, vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt személyes adatai vonatkozásában a törvényben meghatározott feltételek szerint:
- az adatkezeléssel összefüggő tényekről az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon (előzetes tájékozódáshoz való jog),
- kérelmére személyes adatait és az azok kezelésével összefüggő információkat az adatkezelő a rendelkezésére bocsássa (hozzáféréshez való jog),
- kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adatait az adatkezelő helyesbítse, illetve kiegészítse (helyesbítéshez való jog),
- kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adati kezelését az adatkezelő korlátozza (az adatkezelés korlátozásához való jog),
- kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adatait az adatkezelő törölje (törléshez való jog)
Dokumentációs kötelezettség
Az egészségügyi dokumentáció: a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatok összessége. Az egészségügyi dokumentáció a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás, vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától, vagy formájától.
Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
Fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban a következő adatokat:
- a betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatait,
- a kórelőzményt, a kórtörténetet,
- az első vizsgálat eredményét,
- a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
- az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
- egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
- az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
- a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
- a páciens gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
- a bejegyzést tevő dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
- a páciens, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személyeknek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
- a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
- minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
- az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
- a gyógykezelés során keletkezett iratokat,
- a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit.
Az egészségügyi szolgáltató
- járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lapot készít és azt a betegnek átadja, kivéve, ha a cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról – meghatározott feltételek mellett – lemondott.
Titoktartási kötelezettség
Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata, vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból, vagy bármely más módon ismerte meg.
Gyógykezelés minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szintentartása, vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagaink feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést, és a betegszállítást is.
Orvosi titoknak minősül a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges, vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat.
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott információkat, különösképpen a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljék.
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a paciens felmentést adott, vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.
Adattovábbítás
Az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók jogszabály kötelező előírásai alapján:
más egészségügyi szervnek, vagy
külön megkeresés alapján, erre jogszabályokban feljogosított hatóságoknak.
Az egészségügyi adatok, egészségügyi dokumentáció továbbítása keretében, egészségügyi és személyazonosító adatot továbbíthat a kezelést végző orvos.
Az adatkezelés során az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. Jogszabályban, illetve e szabályzatban meghatározott esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.